Economist: Zűrös helyzetben a kárpátaljai magyarok, mert az anyaország Oroszországot támogatja
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
Az orosz elnök gyermekjogi biztosára is elfogatóparancsot adtak ki.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
A típus kulcsszerephez juthat, ha az ukránok támadásba lendülnek.
Joe Biden amerikai elnök szerint jól döntött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Olaf Scholz német kancellár egy tokiói sajtótájékoztatón foglalt állást a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság pénteki bejelentésével kapcsolatban.
A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.
De az önkéntesek és zsoldosok „hiteltelenítését” is hét év szabadságvesztéssel büntethetik.
Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Az orosz elnök úgy utazza körbe Ukrajnát, hogy közben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene.
10 év alatt fél-egymilliárd eurót kell mozgósítani. De ki fizet?